A zsoldosnak felcsapott fogvatartottak ötöde azért választotta a frontot, mert Prigozsinék antivirális szereket ígértek nekik, miközben a börtönben nem kapták meg a megfelelő kezelést a betegségükre.
Március közepén adott ki nemzetközi elfogatóparancsot a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Vlagyimir Putyin és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztos ellen gyermekek elhurcolása miatt. Lvova-Belova olyannyira érintett az ukrán gyerekek „oroszosításában”, hogy maga is örökbe fogadott egy tizenhét éves fiút. A Szabad Európa ukrán kiadása utánajárt a tinédzser családi hátterének és Moszkvába kerülésének körülményeiről is beszámolt.
Ameddig szükséges, támogatják Ukrajnát.
Ukrajna elhalasztotta tervezett offenzíváját, részben azért, mert részleteket tett ismertté az amerikai kiszivárogtatási botrány, de főleg azért, mert a hadsereg még nem készült fel, és az időjárási körülmények sem ideálisak. Közben érkeznek a nyugati fegyverek is, legutóbb a régen várt Patriot légvédelmi rakétarendszert kapta meg Kijev.
Az elmúlt egy hónapban vitasorozatot indítottunk a hvg360-on arról, milyen lehetséges kifutása van az orosz-ukrán háborúnak, mekkora esély van arra, hogy eszkalálódjon. Kérdés az is, hogyan alakul a világrend, mi lesz a térséggel és Magyarországgal, meddig marad elszigetelt az Orbán-kormány. A sorozat utolsó része hétfőn jön, ezért felelevenítettük az eddigi beszélgetéseket.
A védelmi minisztérium videójára már ukrán válasz is érkezett.
Úgy gondolja, egy háború bonyolultságát nem lehet olyan közhelyekkel elintézni, mint hogy ki áll a történelem jó vagy rossz oldalán.
A Kreml igyekszik felgyorsítani a nemrég annektált területek betagolását az Oroszországi Föderációba, leginkább azért, hogy a 2024-es elnökválasztások idejére már sikersztoriként adhassák el az ukrajnai inváziót.
Az 1990-es évekbeli erőteljes visszaesés után a globális katonai kiadások a 2000-es évek óta ismét emelkednek. Ezeket kezdetben Kína jelentős katonai beruházásai, majd a Krím 2014-es annektálása után Oroszországgal kiújult feszültségek hajtották.
Nyikolaj Peszkov álnéven lehetett tüzér Luhanszkban, független forrás azonban nem tudta megerősíteni a katonai múltját.
A kínai külügy azt követően tartotta fontosnak megszólalni, hogy az ország párizsi nagykövete kijelentette: a volt szovjet tagországoknak, köztük a balti államoknak, nincs státuszuk a nemzetközi jogban.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia komoly nyomás alá helyezte Ciprust, hogy lépjen fel határozottabban a Vlagyimir Putyin orosz elnököt támogató oligarchákkal szemben, akik nem csak az éghajlata miatt kedvelik a szigetországot.
Egyelőre nem tudni, mi váltotta ki azt az orosz lépést.
Az orosz politikusok után most már Orbán Viktor és a kormányzati kommunikáció is azzal rémisztgeti a világot, hogy a britek által Ukrajnának átadandó, szegényített uránt tartalmazó lövedékek használata közelebb viszi az emberiséget az atomháborúhoz. Sajnálatos, hogy Magyarország ismét átveszi az orosz propagandát, már csak azért is, mert ezeknek a lőszereknek semmi közük sincs az atomháborúhoz. Pár évvel ezelőtt még az orosz TASZSZ hírügynökség is azzal dicsekedett, hogy a legújabb orosz harckocsik képesek a szegényített uránt tartalmazó lőszer kilövésére, és ez semmilyen nemzetközi szerződésbe nem ütközik.
A régió kormányzója szerint a károkat egy SZ-300-as orosz rakéta okozta.
Andrej Medvegyev aktívan töltötte az elmúlt hónapokat, most bíróság előtt ismerte el tetteit.
